Települési kommunikáció a bezárkózás idején
A szervezeti kommunikáció eszköztárának online térbe tolódásáról folyamatosan születnek tudományos tanulmányok. Munkahelyünkön tapasztaljuk, hogy tevődött át az élet az online térbe, szabadidőnket máshogy, máshol töltjük, a színházjegyet most nem a jegyszedő hölgynek mutatjuk a díszes lépcsőn, hanem az interneten érvényestjük az online előadásra...
Az életünk minden területén megváltoztak a társas kapcsolatok is, most a bezárkózás napjait, heteit, hónapjait éljük, az éveket direkt nem említve a felsorolás végén, bízva abban, hogy a világ idén talán magához tér.
Nem titok, hogy Börcsi vagyok, így nagy kezdőbetűvel, a szüleimen, rokonaimon kívül máig számos jó barát, ismerős, barátságos közösség köt a Győr melletti kis faluhoz. Börcs egy olyan hely, ahol igazán jó élni, jó a befogadó közösség tagjának lenni, mert ebben a nehéz helyzetben is mindig van valaki, aki proaktivitásával energiát ad másoknak, aki kezdeményezéseivel tartja bennünk a lelket, aki összetartja a most kevésbé nyitott közösséget.
Egy kiváló börcsi kezdeményezés indította el bennem a gondolatsort, hogy a települési kommunikáció szempontjából járjam körbe a húsvéti tojásfát.
A települési kommunikáció eszközei közé tartoznak az önkormányzatok, hivatalok számára lakosságszámtól is függően kötelező elemek, mint az éves közmeghallgatás, a bizottsági ülések, közgyűlések, hirdetmények, valamint önként vállalt elemek is, melyekkel a település célcsoportjai felé kommunikál. A befektetők, turisták, látogatók, civil szervezetek, egyházak stb. mellett a legfőbb célcsoport maga a lakosság. A kommunikációt célja szerint is vizsgálhatjuk, melyek között a tájékoztatási funkció, a hírnév gondozása és a bizalom felépítése, fenntartása, a közösségépítés az egyik legfontosabb.
A tradicionális kommunikációs eszközök között említhetjük a nyomtatott faluújságot, a plakátokat, de nem ritka, hogy hangosbemondós tájékoztatás is megmaradt néhány településen. Egyre népszerűbbek azonban az olyan online csatornák és eszközök, mint a közösségi média, a honlap. A bezárkózás idején a közösségépítés is korlátok közé, az online térbe kényszerül, melyre az ügyes szakemberek reagálhatnak online közösségi csoportok létrehozásával, tartalommal való megtöltésével is. A másik út a helyi kezdeményezések, közösségi rendezvények átalakítása, adaptálása a járványügyi korlátozásoknak megfelelően. Mert bár tömeges összejövetelek nem tarthatók, az egy közösséghez tartozók társadalmi kapcsolatai kreatív eszközökkel fenntarthatók, erősíthetők.
Börcsön az első Tojásfa 5 évvel ezelőtt, 2016-ban készült egy interneten talált ötlet alapján. A falu központjában, az általános iskola előtti fa az önkormányzat által vásárolt 100 darab színes tojástól díszelgett a húsvéti időszakban, és pozitív fogadtatásra talált a falu népe körében. A második évtől bevonták a lakókat is a díszítésbe, mivel sokan ajánlották segítségüket. A harmadik évtől annyira megszerették az emberek a kezdeményezést, hogy sokan Győrből is ellátogattak megcsodálni a közösségi erőből ékesített fát. Közben folyamatosan gyűltek a tojások, a település gyermekeit szervezetten, az iskolában és óvodában is bevonták a díszítésbe, mely kísérőrendezvénnyel, nyuszisimogatóval is kiegészült. A húsvéti ünneplőbe öltöztetést követően igazi közösségi térré alakult a Tojásfa, hiszen a családok visszatérnek a helyszínre, a gyerekek örömmel keresik a saját készítésű tojásukat a több száz dísz között.
Az idei év korlátozásai idején is fenn szerették volna tartani a szervezők a közösségépítő kezdeményezést, így a közösségi díszítés elmaradt ugyan, de a Tojásfa teljes pompájában várja idén is az egyéni látogatókat és saját készítésű tojásokat.
A közös alkotás öröme egy költséghatékony, ám megfizethetetlen közösségépítő erő, és egyben kiváló települési kommunikációs eszköz még a mostani nehéz helyzetben is.
Gratulálok a szervezőknek, külön Sándorné Giczi Klárának!